3/2003. (III.28.) Önk. sz. rendelet
Bokod Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Bokod Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Szervezeti és MűködésiSzabályzatáról
/egységes szerkezetben/
3/2003. (III.28.) Önk. sz. rendelet
Bokod Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Bokod Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
/egységes szerkezetben/
Bokod Község Képviselő-testülete abból a célból, hogy a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása önállóan, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot teremtve történjen, valamint, hogy a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának megfelelő kereteket biztosítson a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 1. § (6) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) A Képviselő-testület és szervei számára az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Bokod Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: Bokod
Levelezési címe: 2855. Bokod, Hősők tere 6.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:
Bokod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
(4) Illetékességi területe: Bokod község közigazgatási területe. A település működésre vonatkozó adatait az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(5) Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület valamennyi bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, továbbá a polgármesteri hivatal valamennyi köztisztviselőjére és közszolgálati munkavállalójára.
(6) A települési képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
4. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
5. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal, az valamint a kistérség önkormányzataival. Az együttműködés célja a megyei és kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületet.
II. Fejezet
A képviselő-testület feladat- és hatásköre önként vállalt feladatai
6. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatásköreit, önként vállalt önkormányzati feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.
7. § A képviselő-testület, hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról egyedileg dönt.
8. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 10 fő
(2) A képviselő-testület évente 10 munkaterv szerinti ülést tart. Rendkívüli esetben soron kívül össze kell hívni a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:- a képviselőket,
- a bizottságok nem képviselő tagjait,
- a jegyzőt,
- a napirendi pontok előadóit
- akiket a polgármester indokoltnak tart.
(4) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
- az illetékes országgyűlési képviselőt,
- a bizottságok nem képviselő tagjait,
- a jegyzőt,
- akit a polgármester meghívott,
(5) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják.
(6) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmazni kell: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a polgármesteri hivatalban.
(7) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni 5 napon belül a képviselők legalább 1/4-énak vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 8 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(8) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal az ülés előtt - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján - nyilvánosságra kell hozni.
10. § (1) A képviselő-testület saját, tevékenységének fontosabb kérdéseiről, a prioritásairól, a fejlesztési céljairól egységes programot alkot. A program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.(2) A program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
11. § (1) A képviselő-testület a programon alapuló a képviselő-testület által jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
(2) A munkatervet a program alapján évente december 31-ig, a polgármester terjeszti be.
(3) A program végrehajtásának munkatervére javaslatot tehetnek:
- a települési képviselők,
- a bizottságok,
- az alpolgármester,
- a jegyző,
- civil szervezetek,
- intézményvezetők
(4) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
(5) A munkaterv tartalmazza:- a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,- a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,- a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.
(6) A programot, továbbá a jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni az önkormányzatnál szokásos módon.
A képviselő-testület ülése
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester vagy a Közigazgatási és Szociális Bizottság vezetője vezeti a testületi ülést.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését milyen minőségben hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) előterjeszti az ülés napirendjét,
(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
Az előterjesztés
13. § (1) Előterjesztésnek minősül:
- minden a munkatervbe felvett és új, - tervezett napirenden kívüli - anyag,
- a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztése szóban történt. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:a) Az előterjesztés első része tartalmazza a:
- címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését,
- a tárgykört érintő jogszabályokat,
- az előkészítésben részt vevők (bizottságok, szakértők, más közigazgatási szervek stb.) véleményét,
- mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést s a döntést indokolják.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
- az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot
- a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét, részhatáridejét.
c) A beszámoló és a tájékoztató kivételes esetben szóbeli is lehet.
A sürgősségi indítvány
14. § (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről . szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány- a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.
Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.
b) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
c) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.
A napirendek vitája, döntéshozatal
15. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre az érintett bizottságnak átadja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása utána napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(8) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd a végleges határozat döntésről.
(9) Szavazategyenlőség esetén az elnök szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.
(10) minősített többség szükséges az Ötv-ben meghatározott esetekben.
(11) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
- törvény írja elő,
- a képviselők 1/2-e kéri.
(12) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
- törvény írja elő,
- a képviselők 1/2-e kéri.
(13) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetően az "igen", "nem", vagy "tartózkodom" szavak használatával szavaznak.
(14) A név szerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(15) A szavazatok csoportosított összeszámlálásáról a szavazást levezető elnök gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(16) A képviselő-testület határozatait évenként - folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni.
(17) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
A titkos szavazás
16. § (1) A képviselő-testület törvényben meghatározott esetekben titkos szavazással hozza meg döntését. Lebonyolítását a Közigazgatási és Szociális Bizottság végzi.
(2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.
Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, elhalasztásáról – annak konkrét idejéről – azonnal dönteni kell.
Kérdés és interpelláció
17. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén - a napirendek lezárása után:
- polgármestertől, alpolgármestertől,
- az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
- a jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen - de legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.
(2) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal került sor, akkor arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(3) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be lehet vonni.
(4) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról.
(5) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet
A tanácskozás rendje
18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester - illetve a mindenkori levezető elnök - gondoskodik.
(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A jegyzőkönyv
19. § (1) A Képviselő- testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből:
- az eredeti példányt a jegyző kezeli.
- az egyik példányt meg kell küldeni a megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének.
- egy példányát a polgármester kapja, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára.
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be azt kell mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:
- az ülés helyét, időpontját,
- a megjelent, a távol maradt képviselők nevét,
- a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét,
- az elfogadott napirendet,
- napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a hozzászólások rövid tartalmát,
- a határozathozatal módját és érdemét,
- a szavazás részletes eredményét és a meghozott határozat szövegét,
- külön indítványra a kisebbségi véleményt,
- a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,
- az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket a vonatkozó szabályok szerint,
- az ülés bezárásának az időpontját.
IV. Fejezet
Az önkormányzati rendeletalkotás
20. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
- a települési képviselők,
- az önkormányzat bizottságai,
- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(3) A rendelet tervezet képviselő-testületi elfogadása:- A jegyző - a polgármester, és a bizottságok egyetértése esetén a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.
- A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja:- Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatalban el kell helyezni. Erről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát
V. Fejezet
A települési képviselő jogállása
21. § (1) A képviselőt az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, a Hivatal érintett dolgozója erre 5 napon belül köteles érdemi választ adni.
(3) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak külön rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapít meg.
A képviselő kötelezettségei
22. § A képviselőnek kötelessége:
- tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában.
- olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
- felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
- a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
- kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,
- a személyes érintettségét bejelenteni.
- a Képviselő- testület és szervei tekintélyét, hitelét megóvni.
VI. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
23. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
- Közigazgatási és Szociális Bizottság, létszáma: 3 fő képviselő, 2 fő külső tag
- Pénzügyi Bizottság, létszáma: 4 fő képviselő, 1 fő külső tagEgy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 3 számú melléklete rögzíti. A bizottságok névsorait a 2. számú függelék tartalmazza.
(4) A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
(5) A képviselő-testület ideiglenes jelleggel - meghatározott szakmai feladat ellátására - bizottságot alakíthat. A bizottság működésének szabályait az érdekelt bizottság állapítja meg.
A bizottságok működése
24. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a Képviselő-testületi ülésen.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(7) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(8) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(9) A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
VII. Fejezet
A tisztségviselőkpolgármester
25. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester illetményére, bérfejlesztésére a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.
Alpolgármester
26. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.
(2) Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően - előkészítő, összehangoló jellegűek.
Részt vesz:
- a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
- a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
- a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében.
Polgármester, alpolgármester helyettesítése
27. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a Képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a Közigazgatási és Szociális Bizottság vezetője gyakorolja.
(2) Az ülés vezetésére az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:
- 60 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
- büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
- 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
VIII. Fejezet
A Polgármesteri Hivatal
28. § (1) A Hivatal a jegyző által elkészített és a képviselő-testület által jóváhagyott ügyrend szerint működik, mely az SZMSZ függelékében szerepel.
(2) A Hivatal ügyrendjét a 3 számú függelék tartalmazza.
(3) A Hivatal ügyfélfogadási rendjét a 4. számú melléklet tartalmazza.
IX. Fejezet
Az önkormányzati társulás
29. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület a megyei közgyűléssel, és más települések képviselő-testületeivel alakíthat társulásokat.
(2) A társulások szervezeti és működési rendjét az együttműködési /Társulási/ megállapodások tartalmazzák
(3) Az Önkormányzat az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás tagja.
(4) A képviselő-testület az éves költségvetésekben jóváhagyott pénzeszközzel támogatja a közigazgatási területén működő civil szervezetek és öntevékeny csoportok, választópolgárok kezdeményezéseit, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak, vagy a település életében jelentős közösségformáló tevékenységet folytatnak oly módon, hogy ezzel településünk számára fontos és támogatandó feladatot és célt valósítanak meg, akár úgy hogy a helyi rendezvények színvonalát és sikerességét emelik, akár úgy, hogy falunk hírnevét öregbítik.
X. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok
30. § (1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
Lakossági fórumok
Közmeghallgatás
31. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, az alábbi szempontok szerint:
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a meghatározott módon kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 10 nappal.
c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkozik a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
Falugyűlés
31/A § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falu gyűlést hívhat össze.
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.
b) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.
c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyeknek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
XI. Fejezet
Az önkormányzat vagyona
32. § (1) Az önkormányzat tulajdonával kapcsolatos rendelkezésről, az azzal való gazdálkodásról szóló részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg..
Az önkormányzat költségvetése
33. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti el, a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni és véleményezni.
(4) A zárszámadásról szóló rendelet elkészítése és előterjesztésére a (2) bekezdésben foglaltak szerint történik
XII. Fejezet
A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata
34. § (1) A képviselők és a polgármester, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs, és gyermek vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát a Pénzügyi Bizottság végzi.
XIII. Fejezet
Záró rendelkezések
35. § (1 ) Az SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 12/2002.(XI. 04.) Önk.számú, a 9/2002./VII.01.) Önk.számú, a 6/2001.(VIII.30.) Önk számú, a 2/2001.(III.14.) Önk. számú, a 7/1999..(II.01.) Önk. számú rendeletekkel módosított 1/1999.(II.. 01.) Önk. számú ) rendelet.
(2) A Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásáról szóló rendelet a kihirdetés napján, 2003.év. március hó 28.-án lép hatályba.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Bokod, 2003. március 19.
Valter Alajos Sulyok Istvánné
polgármester jegyző
Egységes szerkezetbe foglalva:
2007. március 21.
Sulyok Istvánné jegyző
Mellékletek:
